Mert hogy vannak kincsek a hátországban, még ha kevésbé ismertek is, mint a tengerparti városok, falvak nevezetességei.
Makarskától 37 km-re, a Biokovo hegységtől északkeletre terül el a hátország egyik legnagyobb települése, a 10 és fél ezer lakosú Imotski.
Magában a városban is érdemes egy rövid sétát tenni, hiszen itt találhatjuk a Szent Ferenc templomot, egy ferences rendi kolostort, valamint a várostörténeti múzeumot, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből is őriznek emlékeket. Az óváros a tengerparti városokéhoz hasonló, kőházas, sikátoros, sok lépcsős, szóval tipikus dalmát.
Amiért viszont billentyűzetet ragadtam, az a város határában lévő két tó: a Vörös- és a Kék-tó.
Modro jezero (Kék-tó)
Kezdjük mondjuk a Kék tóval (Modro jezero), amelyet Horvátország egyik legszebb karsztos tavaként emlegetnek. A tó nagyjából ellipszis alakú, és ahogy a neve is mutatja, hihetetlenül kék. Szerpentin vezet egészen a vízig, így könnyedén lesétálhatunk, és akár meg is mártózhatunk benne, ahogy rengetegen, főleg a helyiek teszik. A víz mélysége változó, időnként teljesen ki is szárad. Ekkor a város ifjai futballoznak a tó fenekén. Egy helyi mondás szerint ha egy fiatal férfi elhívja kedvesét egy sétára a Kék-tó partjára, és ő igent mond, akkor szerelmük be fog teljesedni.
Tvrđava Topana (Topana erőd)
Érdemes meglátogatni a tó felett elhelyezkedő Topana erődöt is, amely még a 10. században épült, és egészen a 19. századig lakott volt.
Crveno jezero (Vörös-tó)
A Vörös-tó a vízfelszín feletti vörös sziklákról kapta a nevét. Szintén karsztos, azonban a kékkel ellentétben nem közelíthető meg, hiszen egy 500 méteres szakadékban található. Mélysége 233 és 311 méter között változik, tehát a világ egyik legmélyebb karsztos tavának mondható. Legmélyebb (ez idáig felfedezett) pontja egyébként 6 méterrel a tengerszint alatt helyezkedik el, de ezt hivatalosan még nem erősítették meg a kutatók.
És ha már Imotski környékén kirándultunk, akkor zárjuk a napot egy helyi borral is, mert hogy Horvátország egyik legnevesebb borvidékén jártunk. A környéken egyébként már az időszámításunk előtti harmadik században is termesztettek szőlőt, erről árulkodik egy abból a korból származó Mitrász szobor, melyen az istennő egy szőlőtőkét tart a kezében.
A fehér borok közül a Kujundžušát javaslom, ez az egyik legismertebb helyi száraz fehérbor. Teszteltük mi is; aki megkóstolja, nem fog csalódni benne.
Felhasznált irodalom:
http://www.putovnica.net/odredista/hrvatska/imotski
http://narodni.net/legenda-nastanku-imotskih-jezera/#prettyPhoto
http://www.ronitisemora.com/magazin/novosti/crveno-i-modro-jezero-imotski/
http://crveno-modro-jezero.hrvatska-smjestaj.com.hr/
http://imotski-svitnjak.com/index.php/kamen/item/55-tvrdava-topana/55-tvrdava-topana
http://vinarija.com/457-kujundzusa-neotkrivena-dalmacija
http://hvm.mdc.hr/zavicajni-muzej-imotski,763%3AIMS/hr/info/
http://www.pticica.com/slike/modro-jezero-imotski/597773
http://www.bfoto.ru/foto/imotski/bfoto_ru_2383.jpg
http://imotski.net/wp-content/uploads/2009/07/topana1-300x199.jpg
